Naszvadi Judith: Ahol minden elcsitul
Ennek kacska volt a lába,
Az a fél combját forrázta le,
Ennek a fia ott maradt Szibériába’,
Amaz tanyáról költözött be.
Ez itt folyton szidta az asszonyt,
Az meg elitta egy egész ház árát,
Emez örökké verte a blattot,
Amaz angyalként zenélt hárfán.
Ennek meghalt az összes gyereke,
Annak két lánya volt – pap létire,
Azt agyonzúzta a vonat kereke,
Ez a végén nem emlékezett már semmire.