Ez 37,17

Két és fél éves kisfiunk még néha ügyetlen kezéből gyakran kicsúsznak törékeny tárgyak: -poharak, csészék vagy tányérok. Nemrégiben egy csésze teával egyensúlyozott a konyhában, de a gravitáció erősebbnek bizonyult a kicsi kezeknél, s a tea szétfolyt a konyhakövön, a csésze ripityára törött, kisfiam pedig torka szakadtából üvöltött. Könnyeivel öntözte a már a teától úgyis nedves követ és megpróbálkozott a lehetetlennel, össze akarta illeszteni a csésze darabjait.

Ahogyan elnéztem a konyha közepén ülő síró-rívó gyerekemet, egy nyáron látott kiállítás kerámiái jutottak eszembe. A művésznő nem hagyományos módon díszítette a vázáit, hanem mozaikképeket dolgozott bele az agyagba.

-S hogy milyen ábrát adtak ki ezek a mozaikfigurák?

-Tulajdonképpen semmilyet.

Vannak olyan modern kori képek, amikről nem tudjuk, hogy mit is akar a művész, s amiket megtekintve még az a kérdés is felmerülhet bennünk, hogy a látott dolog valóban műalkotás-e. De a vázák, amiket láttam alkotások voltak a javukból, akkor is, ha nem hagyományos vázákról volt szó, s akkor is, ha a majd egy méteres alkotásokat nem biztos, hogy mindenki szívesen kitenné közülünk a lakásába. A hatalmas vázákat ugyanis széttört porcelánvázák darabjai díszítették. Nem is akármilyen porcelán-darabok, hanem kínai vázáknak és teáskészleteknek a darabjai. Az óriási agyagvázákra - azt hiszem – minden logikát mellőzve illesztették az összetört porelán vázák darabjait, amelyek úgy voltak rádolgozva az agyagvázára, hogy szinte befedték az egészet. Csak pár miliméternyi agyag látszott ki a porcelándarabok közül, amelyek teljes összevisszaságot alkottak. Némelyik darabon még a csésze füle díszelgett, némelyiken egy ember feje, aztán pár centivel tőle a lába, mellettük egy kék virág fele, amellett pedig egy váza alja. Minden logikát mellőzött az alkotó, amikor egymás mellé tette a törött porcelándarabokat, a mű mégis nagyon egységesnek tűnt.

De miért mondtam el ezt a hosszú bevezetőt?

Az idei ökumenikus imahét témája egy rövidke kis mondat Ezékiel, vagy egy másik fordítás szerint Hiszkíja - próféta könyéből: -”hogy legyenek eggyé kezedben!”

Ezek a több, mint 2500 éves szavak egy olyan korban íródtak, amikor az emberek azt érezték, hogy már semmi sincsen úgy, ahogy évekkel ezelőtt volt: - minden széttöredezett és darabjaira hullott, még az ország is, ahol éltek.

Az ökumenikus imahét szervezői nem véletlenül választották ki a hét mottójául ezt a fél mondatot: - ”hogy legyenek eggyé kezedben!” Mert a mi világunk is olyan ütemben változik, hogy híján vagyunk az állandónak, és gyakran érezzük úgy, mintha minden széttöredezne körülöttünk. Mindenütt sok a baj: - megoldatlan problémák, betegségek, félelmek és erőszak vesznek körül minket. Ha csak az újságok friss híreire gondolunk, akkor is elborzasztó, hogy mennyire darbjaira tud hullani az, amit Isten valaha jónak teremtett, hiszen gyermek gyilkolhatja meg brutális módon a szüleit, vagy néhány ember eldöntheti, hogy lesz-e elég energiaforrása, fűtőanyaga Európának.

Ha pedig új ágfalvi lakosként ennek a falunak a történetére gondolok, akkor is a szétszabdaltság, a szétszakítottság és a széttöredezettség az, ami először eszembe jut. Mert csak egy ördög és emberek által széttört világban történhet meg az, hogy embereknek egyik pillanatról a másikra el kell hagyniuk azt a földet, ahol őseik több száz éven át éltek.

Széttöredezett világban élünk, ami néha olyan, minhta a Jó, az amit Isten valaha jónak teremetett, úgy darabjaira hullott volna, mint egy kezünkből kicsúszott és szilánkjaira összetört csésze.

A mai napon azért gyűltünk össze, és azért gyűlnek össze ország és Európa szerete emberek, hogy Istenhez könyörögjünk széttöredezett világunkért, és benne széttöredezett egyházunkért. Azt kérjük Istentől, hogy legyenek eggyé kezében mindazok a dolgok, amikről most úgy érezzük, hogy darabjaira hullottak. De nem csak a mai napon, hanem nagyon-nagyon sokszor imáinkba kellene foglalnunk ezt a széttöredezett, háborús tűzfészkekkel és sok-sok békétlenséggel “tarkított” világot, s benne a bortányokat, üldöztetéseket, és Istenhez nem méltó dolgokat megélt egyházunkat. Kicsik vagyunk, mégis imádságainkkal és tetteinkkel sok mindent elérhetünk.

Azt sajnos nem tudom megígérni, hogy ha megpróbálunk hűségesek lenni Istenhez, és neki tetszőn élünk, akkor minden újra jó lesz. Azért viszont mi is sokat tehetünk, hogy jobb legyen, hogy élhetőbb és szerethetőbb legyen az élet otthonainkban, munkahelyünkön, gyülekezetünkben vagy falunkban. Tisztában vagyok vele, hogy ahogyan egy darabjaira tört csészét nem tudunk úgy összeragasztani, hogy ne látszódjanak meg rajta a “hegek”, úgy az sem rajtunk múlik, hogy ez a világ ismét “jó” legyen, ismét “eggyé” legyen. Mégis azt hiszem, ha Istennek tetszően élünk és szüntelenül imádkozunk, akkor annyit el tudunk érni, amit a berlini művésznő, aki az összetört kínai vázákból és teáskészletből egészen remek alkotásokat hozott létre. Nem olyant, mint az eredeti volt, de egy használható, sokak számára tetszetős darabot.

Világunkat és benne egyházunkat eggyé, jóvá, mindenki számára élhetővé és szerethetővé csak az Úristen tudja tenni. Ô úgy össze tudja forrasztani a sebeket, hogy nem maradnak még hegek sem utána. Jézus azt ígérte, azért fog könyörögni szüntelenül, hogy minden ami széttöredezett, eggyé legyen Isten kezében. Imádkozzunk ezért mi is szüntelenül és ne inogjunk meg a hitben, hogy Istenünk, sokkal nagyobb tettekre is képes, mint amit mi, kicsinyhitű emberek elképzelni tudunk! Nekünk -ha erőnket megfeszítjük is-, lehetetlen egy darabjaira összetört csészét úgy összeragasztani, hogy azon ne látszódnának meg a hegek. Mi csak mozaikként tudjuk összeilleszteni azt, ami széthullott. Az Úristennek azonban van hatalma arra is, hogy szeretetével és irgalmával úgy kötözzön be sebeket és úgy ragasszon össze részeket, hogy azok eggyé, újra egységessé legyenek.

Az Úristen - ha akarja - meg tudja menteni ezt a darabjaira hullott világot, s benne környezetünket, egyházunkat, családunkat és minket magunkat is. Erre kérjük őt, ezért könyörögjünk szüntelenül! Ámen

Elhangzott Ágfalván az ökumenikus imaesten, a római katolikus templomban -2009. január 20-án.