Csodák márpedig léteznek...
Ha már idén a május elsejét és az anyák napját egy napon ünnepeljük, akkor - kérem - engedjék meg, hogy egy álláshirdetés ismertetésével kezdjem a mondókámat. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy különleges hirdetés az interneten, amit állítólag több, mint kétmillióan olvastak, de amire a rengeteg érdeklődőből csupán huszonnégyen jelentkeztek. A hirdetés egy részlete így hangzik:
„Ez nem csak egyszerűen egy munka, ez egy rendkívüli figyelmet igénylő tevékenység, melynek során legfontosabb elvárásunk a rugalmasság. Állandó készenlétben kell állni, még éjszakánként és ünnepnapokon is. Ebédelni is csak akkor lehet, ha az ügyfél már ebédelt, de ebben az esetben is csak akkor, ha az ügyfél – ebédjét követően – nem vár el tőlünk esetleg rögtön ezután valamilyen egyéb más szolgáltatást. Mindezek mellett az állás betöltéséhez szükség van még némi orvosi, pénzügyi és gasztronómiai ismeretre is. A „foglalkoztatottság“ során a legfontosabb az állandó készenlét, a folyamatos odafigyelés és az ügyfelek teljes körű kiszolgálása.”
-Milyen munkakör leírása lehet ez?
A fáma további részletei szerint a hirdetést olvasva néhányan azt is megkérdezték, hogy a munka legális-e, illetve, hogy a fizetés fekete kasszából történik-e, hiszen a hirdetés folyatásából az is kiderült, hogy a munkát mindenféle anyagi ellenszolgáltatás nélkül várják el a jelentkezőktől. A huszonnégy, magát becsapottnak hitt ember dühös reakcióját látva a fejvadász elmondta, hogy ezt a hivatást, amit úgy hívnak, hogy anyaság, sok-sok millióan választják boldogan.
Május első vasárnapján, anyák napján jó – itt az istentiszteleten is – megemlékeznünk erről a nem egyszerű „munkakörről“, amit nevezzük inkább hivatásnak.
Pál apostol gyönyörűen ír a szeretetről: "A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik." I.Kor 13, 4-8
Remélem, minden jelenlévő megerősíti magában, ezek a sorok egy kicsit az ő anyukájáról is szólnak... Aki így szerette, vagy ma is így szereti őt… Nem bántóan. Nem a maga hasznát keresve. Nem haragra gerjedve. A rosszat nem felróva és hánytorgatva…, sok-sok mindent elfedezve és eltűrve…
Azt hiszem, hogy az anyai szeretet az, amit leginkább oda tudunk tenni a szeretethimnusz magas mércéje mellé…, még akkor is, ha ebben a szerepben is sokat hibázunk.
És ha a szeretethimnusz hangjai és gyermekkorunk emlékei összecsengenek, ha jó, vagy jó volt az anyukánkkal való kapcsolatunk, akkor talán valamit megsejthetünk abból, hogy Istenünk is mennyire szeret bennünket. Hiszen mi mindannyian Isten gyermekei vagyunk, akit Ő türelmesen, jóságosan, nem irigykedve, nem kérkedve..., nem a maga hasznát keresve, sok-sok mindent eltűrve szeret. Azokat is, akik soha nem ismerték az édesanyjukat, és azokat is, akiknek az anyjuk nem volt édesnek nevezhető…
Hiszem, hogy Istenünk egy szerető anyához hasonlóan tekint ránk. És nem azért szeret minket, mert mi olyan jók vagy tökéletesek lennénk… Nem. Azért szeret minket, mert az ő gyermekei vagyunk…, és úgy szeret bennünket, ahogyan talán senki más… Ezért élt közöttünk Jézus, ezért lett gyermekké, ezért lett emberré, ezért tanított, ezért szenvedett és ezért, ez által a nagy-nagy szeretet által történt a húsvéti csoda is.
Azt pedig - életkortól függetlenül - jó, ha tudjuk, hogy csodák márpedig léteznek. Erre figyelmeztet minket minden ünnep, minden istentisztelet, minden mosoly, minden ölelés, minden gyermek, minden anya és még megannyi minden. Legyünk hálásak életünk kicsi és nagy csodáiért, az édesanyákért, a nagymamákért, egymásért és azért a türelmes és jóságos isteni szeretetért, ami körülvesz bennünket!
Heinrichs Eszter
Elhangzott Ágfalván és Sopronbánfalván a családi istentiszteleten, 2022. május elsején, anyák napján, a Pál apostol szeretethimnusza alapján.
