Balla Eszter: Önarckép

Akartátok vagy sem,

itt vagyok, mint

hálójába ragadt pók:

önmagam labirintusa.

Meggörbült tükrömben

magamat meglátni félek.

Ahogy körülöttem

a falról leolvadnak az órák,

a betonfalak között

elkószálnak az álmok,

és rohannak a füstfelhők fölé.

Kívül görnyedt hát és

szélfogó göndör haj.

Belül fogaskerekek, mint

elsüllyedt malmok őrlik

a múltat, s kék, puha köd

jövőről álmodnak a szív lomha

billentyűi.

Forrás: https://www.facebook.com/Noatukorben/photos/a.183027458391865/4657674144...